NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Concerto Color II.

Műsoron: Gémesi Géza: Hajnal – ősbemutató                              Vidovszky László: Romantikus olvasmányok            Schönberg: Lied der Waldtaube                        Horváth Márton Levente: Falak – ősbemutató           Debussy: La Plus que lente                        Manuel de Falla: El amor brujo                                     Közreműködik: Csordás Klára – ének (Schönberg, de Falla),    Szalai András – cimbalom (Horváth) Vezényel: Gémesi Géza Gémesi Géza: Hajnal – ősbemutató     Gémesi Géza zeneszerző fogalmazásmódját leginkább talán a kényes egyensúly kötéltáncaként jellemezhetjük. Műveiben a zeneelméleti-logikai közelítés akadémikusságát rendre a szenvedély és expresszivitás ősereje billenti vissza az érzelmi hatáskeltés terrénumába, míg a kortárs folyamatzenei tendenciákat a hagyományos szerkezetek fölényes alkalmazása tartja mindvégig befogadó-barát mederben. A hagyomány folytonossága s az új utakat nyitó invenció így lesz egyszerre élvezetes és inspiráló.                             Vidovszky László: Romantikus olvasmányok        A háromtételes szimfonikus szerzemény érzékletes példája Vidovszky ama meggyőződésének, hogy a zenei modernizmus nem elvágólagosan, hanem igenis szerves evolúció eredményeként kapcsolódik az őt megelőző hangzáseszményekhez. Tulajdonképpen a romantika harmónia- és szerkezetvilágának egyfajta alternatív olvasatát adja itt. A merész kísérlet sikeres: az építmény stabilitása a statikai viszonyok teljes átrendezése után is megmarad.     Schönberg: Lied der Waldtaube                                            A „szokatlan” hangközöket emancipálni hivatott szerializmus atyjának egy meglepően tonális szerzeménye ez. Az oratórikus hangütés komor tragikumán egyértelműen tetten érhető Richard Wagner és Gustav Mahler hatása. Schönberg a Gurre-dalok című grandiózus kantátájának egyik részletét dolgozta át kamarazenekarra és mezzoszopránra itt; így lett belőle jóval kisebb apparátussal előadható, dal-, illetve szonátaszerű darab, egy szívbemarkolóan gyönyörűséges mestermű. Horváth Márton Levente: Falak – ősbemutató   A fiatal zeneszerző erőteljes liturgikus vénával bír, ám az egyházzenei elkötelezettség még véletlenül sem valamiféle maradiság szinonimája nála. Óriási nyitottsággal enged be merőben távoli hatásokat szerzeményeibe. Alkotói hitvallása megfontolandó lehet sokak számára: „Nem biztos, hogy olyan műveket kell írni, amelyeket csak huszonöt ember ért. Bennem munkál egyfajta küldetéstudat, amely szerint olyan muzsikát kell szerezni, amely sokakat képes megszólítani.” Debussy: La Plus que lente                                                          Szólózongorára írt verzióban és többféle kamarazenekari hangszerelésben is ismeretes rövid, ám annál népszerűbb darab, valóságos komolyzenei „sláger”. A Debussy műveire  amúgy is jellemző letisztult dallamvezetés, fülbemászó melódia szokatlanul lomha keringő modorában bontakozik ki (erre utal a cím is: „A lassúnál is lassabban”), a téma kibontásának mikéntjére, dinamikájára pedig a korabeli francia cigányzenészek játékmódja volt hatással. de Falla: El amor brujo 1914-15-ben eredetileg balettnek komponálta, ám Manuel de Falla hamarosan több változatban (zongoraátirattól a szextettig) is elkészítette A bűvös szerelmet. „A zeneszerző, akinek vonzódása a honi népzenéhez közismert, úgy vélte, lehetetlenség volna valódi cigánymuzsikát írnia anélkül, hogy a hangszeres táncok mellett ne szólaltassa meg a cigányok legjellegzetesebb művészetét – dalaikat.” Ezekkel a mondatokkal bocsájtotta művét a közönség elé de Falla.