Unokák és nagyszülők hangversenyei 3.
UTAZÁS A SZAXOFON KÖRÜL
H. Tomasi: Szaxofonverseny – részlet
G. Bizet: Az arles-i lány – részletek
Jazz improvizáció Közreműködik: Bánfi Barna (szaxofon)
Vezényel: Bánfi Balázs A hangszereknek is megvan a maguk története. Arról, hogy milyen hangszereket használtak ezer évvel ezelőtt, csak régi festményekről, épületdíszekről következtethetünk Néhány száz éve azonban elkezdték feljegyezni ennek a történetnek a legfontosabb eseményeit, illetve az ehhez kapcsolódó neveket. Az első olyan billentyűs hangszert például, amelyen kis kalapácsok ütötték meg a húrokat, egy Cristofori nevű mester készítette. A harántfuvolákat egy Böhm nevű német mester tökéletesítette a XIX. században. Olyan azonban, hogy egy hangszer nevében viselje alkotója nevét, csak egy van: a szaxofon, amelyet 1840 körül egy Adolphe Sax nevű francia hangszerkészítő alkotott. A szaxofon furcsa keverékhangszer. Teste rézből van, mint a trombita és a harsona, de nem tölcséres fúvókával kell megszólaltatni, hanem olyan nádlapocskával és olyan fejrésszel, mint a klarinétot. A hangszer oldalán lévő lyukakat bonyolult áttételek segítségével a játékos ujjaival mozgatott billentyűkkel tudja nyitni és csukni. A billentyűk elrendezése, ahogy az egyes hangokat meg tudjuk szólaltatni, olyan, mint az oboán. A szaxofon roppant sokoldalú hangszer, már csak azért is, mert egy egész családot képez: van szoprán, alt, tenor és bariton változata. Használják a katonazenében, az 1900-as évek óta Amerikában a jazz zenében és persze az európai klasszikus zenében is. Erről a hangszerről szól mai hangversenyünk.
H. Tomasi: Szaxofonverseny – részlet
G. Bizet: Az arles-i lány – részletek
Jazz improvizáció Közreműködik: Bánfi Barna (szaxofon)
Vezényel: Bánfi Balázs A hangszereknek is megvan a maguk története. Arról, hogy milyen hangszereket használtak ezer évvel ezelőtt, csak régi festményekről, épületdíszekről következtethetünk Néhány száz éve azonban elkezdték feljegyezni ennek a történetnek a legfontosabb eseményeit, illetve az ehhez kapcsolódó neveket. Az első olyan billentyűs hangszert például, amelyen kis kalapácsok ütötték meg a húrokat, egy Cristofori nevű mester készítette. A harántfuvolákat egy Böhm nevű német mester tökéletesítette a XIX. században. Olyan azonban, hogy egy hangszer nevében viselje alkotója nevét, csak egy van: a szaxofon, amelyet 1840 körül egy Adolphe Sax nevű francia hangszerkészítő alkotott. A szaxofon furcsa keverékhangszer. Teste rézből van, mint a trombita és a harsona, de nem tölcséres fúvókával kell megszólaltatni, hanem olyan nádlapocskával és olyan fejrésszel, mint a klarinétot. A hangszer oldalán lévő lyukakat bonyolult áttételek segítségével a játékos ujjaival mozgatott billentyűkkel tudja nyitni és csukni. A billentyűk elrendezése, ahogy az egyes hangokat meg tudjuk szólaltatni, olyan, mint az oboán. A szaxofon roppant sokoldalú hangszer, már csak azért is, mert egy egész családot képez: van szoprán, alt, tenor és bariton változata. Használják a katonazenében, az 1900-as évek óta Amerikában a jazz zenében és persze az európai klasszikus zenében is. Erről a hangszerről szól mai hangversenyünk.
Helyszín
Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest, 1088, Múzeum körút 16.
Budapest, 1088, Múzeum körút 16.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!