NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Johannes Brahms (1833–1897) sok szállal kötődött Magyarországhoz. Fiatal korában két magyar hegedűművész, Reményi Ede és Joachim József támogatásával indult zeneszerzői pályafutása. Joachim később is barátja maradt. Neki köszönhető a Hegedűverseny létrejötte, ő játszotta a mű hegedűszólóját az 1879. január 1-jei ősbemutatón, sőt röviddel ezután Pesten is ő mutatta be, a zeneszerző vezényletével. A darab előbb hangzott el Pesten, mint Bécsben. Két évvel később a Pesti Vigadó volt a színhelye Brahms B-dúr zongoraversenye ősbemutatójának is. Brahmsról azt tartják — és ezt ő maga is megerősítette —, hogy minden művében van valami borongós hangulat, ritkán szólal meg az önfeledt öröm hangján. Ezúttal ilyen ritka művek szólalnak meg. Az Akadémiai ünnepi nyitány diákdalokat idéz, a gondtalan tanulóévek világát. A Hegedűverseny zenéje is végig derűs, még a lassú tételben is, a II. szimfónia pedig a természet szépségét, és az abban gyönyörködő ember örömét adja vissza. A zeneművekből sugárzó örömet tovább fokozza az est szólistája, Baráti Kristóf, aki ma már világszerte elismert és mindenütt szívesen látott, kiváló hegedűművész. Zenekarunk és közönségünk egészen fiatal kora óta, számos alkalommal volt tanúja művészi fejlődésének – mindig nagy öröm őt újra a MÁV Szimfonikusok hangversenyének szólistájaként üdvözölni.

Műsor:

Brahms-est:
Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80
D-dúr hegedűverseny, op. 77
2. D-dúr szimfónia, op. 73

Közreműködik: Baráti Kristóf (hegedű)
Vezényel: Csaba Péter